A koronavírus-járvány alatt sok minden megváltozott a munkaadó-munkavállaló viszonyban.
Még inkább csak körvonalazódik, hogy a járványnak hosszú távon milyen hatásai lehetnek a munkavégzésre. Érdekes kérdés, hogy munkáltatói szempontból milyen tanulságai voltak a járványnak, és mik azok a pozitívumok, amiket a pandémia lecsengése után is érdemes megtartani.
A árvány számos változást hozott magával, ami abban is megnyilvánult,hogy felpörgött a digitalizáció. a világ soha nem látott sebességgel digitalizálódott.
Nagyobb szerepe lett az online kereskedelemnek, az élő beszélgetéseket helyett jöttek a chatszobák, a robotizáció is jelentős lökést kapott, és a távmunka, a távoktatás is gyakoribb lett, mint a járvány előtt volt.
A változások nagy részér a kényszer szülte, de közben megbizonyosodtunk a hasznosságukról is. kérdés lesz, hogy maradjon-e minden úgy, ahogy van, vagy térjünk vissza a régi, pandémia előttti szokásokhoz.
Hogy a munkahelyeken mekkora átrendeződést hoztak a Covid miatti korlátozások, arról a KSH statisztikái is világosan tanúskodnak: míg 2019 01 ban a rendszeresen távmunkában dolgozók a foglalkoztatottak arányában 0,6% volt, 2020 04 hóban ez az arány 8,4% ra emelkedett. Majd csökkenés után 2020 decemberbern 4% lett. Ha az alkalmankén távmunkában dolgozókat is hozzáadjuk amit a statisztikai hivatal a járvány alatt regisztrált,2020 tavaly májusban, az első hullám csúcspontján az emberek több mint 17%-a dolgozott rendszeresen vagy folyamatosan távmunkában - azaz otthonról.
A KSH adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy a távmunkában dolgozók aránya szorosan követte a járványgörbe alakulását, tehát a munkáltatók és a munkaadók többsége csak a kényszer miatt váltott távmunkára- a második és a harmadik hullám között például azonnal megindult egy visszarendeződési folyamat.
Pedig az atipikus foglalkoztatási módoknak számos előnyét kamatoztathatjuk, melyek nemcsak a pandémia miatt kilakult helyzetben előnyösek. A távmunkának -a fertőzésveszély csökkentésén túl is van pozitív oldala. A napi ingázás elhagyásával a dolgozóknak több idejük jut magukra és a családjukra, a rugalmas munkaidőnek köszönhetően jobban be tudják osztani a szabadidejüket, a munkaadó pedig sokat spórolhat az iroda fenntartási költségein, és persze az elégedettebb munkaerőből is sokat profitálhat.
A távmunkának ugyanakkor számos árnyoldala is van, sokaknak például problémát okozhat a kiegyensúlyozott otthoni munkakörnyezet megteremtése, míg a munkaadó szempontjából a dolgozók ellenőrzése válik szinte lehetetlenné. Több munkaadó is úgy érzi, hogy nehéz kérdés a bizalom, hogy bízhatnak-e eléggé a dolgozóikban. Kérdés még az is, hogy a munkavállalók képesek-e önállóságra, illetve a munkáltató mennyire hajlandó átaengedni bizonyos kontrollt a munkavállalóknak, ami elengedhetetlen a rugalmas munkavégzéseknél.
Nem vezet jó eredményre, ha a munkaadó túlságosan bizalmatlan a munkavállalóval szemben, és túl akarja ellenőrizni a munkatársakat pl webkamerával, ellenörző szoftwarekkel.
Sokan kiemelik a távmunkánál, szociális kapcsolatok hiányát, a személyes kapcsalattartás előnyeinek elvesztését. Viszont az is igaz, A kérdés nem csak a hazai cégeknél, de a világ legnagyobb vállalatianál sem eldöntött, a nagy technológiai cégek például az elmúlt időszakban látványosan más-más álláspontra helyezkedtek azzal kapcsolatban.Van ahol mindenki maga dönthet majd arról, hogy szeretne-e otthonról dolgozni a járvány lecsengése után is. de számos cég inkább előírná a munkabajárást.
Több munkáltatónál elgondolkodnak a személyre szabott munkarendek lehetőségéről- ami emeli az elégedettséget és a hatékonyságot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése