ghghjhj

GYIK

1. Milyen irányba érdemes elindulni pályakezdőként?

Az első lépés az, hogy a „Mivel szeretnék foglalkozni?” kérdésre van-e válaszunk. Amennyiben nincs, erre a dilemmára kell megkeresni a jó ötletet, tervet. Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, mivel szeretnénk foglalkozni, érdemes szakember segítségét igénybe venni, aki a vágyak és a képességek alapján tanácsokat adhat, milyen területeken lenne érdemes próbálkozni, ahol esély van az örömteli munkavégzésre és a sikerességre. Abban az esetben, ha a cél, a terv már megvan a fejünkben, akkor a megfelelő munkahely megtalálása, vagy létrehozása a feladat. Fontos, hogy az álláskereső tudja azt, hogy milyen személyiségű és tudású munkaerőt keresnek az adott pozícióra, s hogyan tudja önmagát „eladni”. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az info@nbae.hu e-mail címen!

2. Mit tehetek, ha úgy érzem, hogy rossz pályát választottam?

Ha valaki úgy érzi, rossz pályát választott, pályamódosításra lehet szüksége. A pályamódosítást megelőzően azonban célszerű összegyűjteni a kapcsolódó információkat. Mindenekelőtt az önismeret, a pályaismeret és a munkaerőpiaci ismeret növelésére lesz szükség a döntés megfelelő előkészítése érdekében. Csak akkor tudunk felelős pályadöntést hozni, ha tisztában vagyunk saját igényeinkkel, elképzeléseinkkel, értékeinkkel, érdeklődésünkkel, képességeinkkel. Fontos továbbá, hogy jól ismerjük a választható pályák sorát és tisztában legyünk azzal, melyek az uralkodó munkaerőpiaci trendek amelyeket figyelembe kell venni pályadöntéseink meghozatalakor. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az info@nbae.hu e-mail címen!

3. Milyen egy hatékony önéletrajz?

A jó önéletrajz áttekinthető, jól strukturált, a fontos információk azonnal szem elé kerülnek. Nem szerencsés, ha tagolatlan, egybefolyó részekből áll a szöveg. A CV a "Személyi adatok", "Tanulmányok", "Szakmai tapasztalat", "Nyelvtudás", "Számítástechnikai ismeretek", "Hobbi" rovatokból áll. Az egyes blokkokat jól láthatóan különítsük el. Címünket vastag betűkkel szedjük, a betűtípusra is ügyeljünk. A cifra betűtípusokat inkább hagyjuk máskorra - a 12-es méretű "Times New Roman" vagy "Arial" az általánosan elfogadott. Általában az egy és két oldal közötti terjedelem számít elfogadottnak. Kézzel írott pályázati anyagokat csak akkor nyújtsunk be, ha ez a munkaadó kifejezett kérése. A cégek általában az egyenes karrierívet, egy-egy szakterület alapos ismerőit keresik. Szükségtelen megemlíteni a munkához nem kapcsolódó adatokat - például a családi állapotot, a gyermekek számát, olyan tanfolyamokat, amelyek nem kapcsolódnak a megpályázott szakterülethez. Ne mellékeljünk magánéleti vagy rossz minőségű fotót. Fordítsunk nagy gondot a helyesírásra, a félreütések, betűtévesztések elkerülésére, mert ez felületességet sugall. Az adatok, dátumok, legyenek precízek, leellenőrizhetőnek. Amennyiben kreatív pozícióra jelentkezik, lehet a CV formabontó, nem hagyományos is, izgalmas, a figyelmet megragadó. Érdemes az interneten önéletrajz sablokon alapján dolgozni, azok struktúráját követni. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az info@nbae.hu e-mail címen!

4. Miben segíti a munkámat az egészséges önbizalom?

Volt-e már olyan tapasztalata, hogy egy helyzetben egy Önnél alkalmatlanabb jelentkezőt választottak? Egy ilyen tapasztalat nehezen feldolgozható fájdalommal jár, s bizony jó, ha el tudjuk kerülni. A kérdés az, hogy hogyan? Sok esetben nem a szakmai tudás hiánya az oka a sikertelenségnek, hanem valami más. Valami olyasmi, amit ma úgy szoktunk emlegetni, hogy valaki képes-e önmagát eladni? Ez egy olyan képességünk, amely szoros összefüggésben van az önbizalmunkkal. Az önbizalom nem egyéb, mint annak a tudása, hogy minden rendben van velünk, elégedettek lehetünk önmagunkkal. Megfelelő ismeretekkel rendelkezünk, alkalmasak vagyunk a pozícióra. Ez nem elbizakodottság, mindössze magabiztosság. Ennek a képviselése nem szégyelleni való, bár vannak, akik a magabiztosságot nem pozitív tulajdonságnak értékelik, de ez senkit ne ingasson meg, mert általában az önbizalommal nem rendelkező embereket zavarja mások határozottsága. Tehát az önbizalom egy pozitív személyiség vonás, amely segít bennünket abban, hogy céljainkat megvalósítsuk, életünket úgy éljük, ahogyan az számunkra a lehető legjobb. Önmagunkba vetett hitünk önmagunk elfogadásából táplálkozik. Ehhez ismernünk kell önmagunkat, pozitív tulajdonságainkat, nagyszerűségeinket, de tudnunk kell korlátainkat is, hogy jól pozícionáljuk magunkat. Ha mindezzel rendelkezünk, magabiztosan mehetünk állásinterjúra, s a határozottságunk, önmagunkba vetett hitünk garantálja, hogy komoly ellenfele legyünk bárkinek.

5. El tud-e menni állásinterjúra közfoglalkoztatott státuszú munkatárs?

A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás. A rendelkezés egyértelmű célja, hogy a közfoglalkoztatás ne konzerválja az álláskeresőket, lehetőséget biztosítson résztvevőinek, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállaljanak és az ehhez szükséges interjúkon megjelenjenek. (Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/el-tud-e-menni-allasinterjura-a-kozfoglalkoztatott )


6. Milyen vállalkozási formák léteznek?


Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás nagyon jó vállalkozási forma, ha valaki csak ki akarja próbálni üzleti ötletét és a vállalkozói életet, illetve ha nem számol nagyobb forgalommal és bevétellel. Természetesen bármekkora forgalmat el lehet érni, nincsen jogszabályi korlátja. Előnye, hogy szinte ingyen alapítható és elkezdhető. A tevékenység befejezése is egyszerű, az egyéni vállalkozást a vállalkozói igazolvány leadásával és az adóhivatalhoz beadott záró bevallással egyszerűen be lehet fejezni. Az egyéni vállalkozás legnagyobb hátránya, hogy saját vagyonával felel a tulajdonos és a megítélése is kevésbé jó, mint egy Kft-nek. Amint a forgalom is engedi, érdemes átváltani Kft-re. Betéti társaság Minimális alaptőke nélkül is lehet alapítani. Akik kisebb tőkeigényű és alacsony kockázatú, esetleg családi vállalkozásban gondolkodnak, azoknak érdemes lehet ezt választani. Legalább egy beltag és egy kültag szükséges a megalapításához. A beltag a vállalkozás kötelezettségeiért saját vagyonával is felel, a kültag pedig a vállalkozásba befektetett vagyona mértékéig. Korlátolt felelősségű társaság A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Előnyként elmondható, hogy a tulajdonos nem felel teljes vagyonával a vállalkozásért (ha a törzstőke be van fizetve), és magasabb a közmegítélése (komolyabb cégnek tartják). Könnyebben eladható, illetve könnyebben vonhatók be partnerek, befektetők. Hátránya talán a nagyobb tőke előteremtése és a valamivel magasabb alapítási költség. (Forrás: http://www.vallalkozasinditasa.eu) Bármilyen cégformát is alapítanánk, érdemes előtte egy szakképzett adó- és jogi tanácsadót felkeresni kérdéseinkkel.

7. Mire van szükség hozzá és mi a menete a cégalapításnak?

A vállalkozási forma kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen céllal hozzuk létre a szervezetet (mi lesz a tevékenység, ahhoz kapcsolódóan kell-e bármit is engedélyeztetni, milyen bevételekkel, kiadásokkal számolunk, stb.), illetve, hogy az induláshoz milyen feltételek állnak a rendelkezésre. Bt. vállalkozási formát elsősorban kisebb tőkeigényű, alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. A Kft. jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Bármilyen tevékenységi körrel is kívánsz vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyike a javasolt. A cégalapítás során ügyelni kell arra, hogy olyan nevet válasszunk, ami még nincs használatban. A cégbíróság nem fogad el olyan neveket, amelyek a már bejegyzett cégnévtől csak rag, szám vagy toldalék által térnek el. Az eltéréshez legalább egy értelmes szó szükséges. A jó cégnév egyedi, figyelemfelhívó, könnyen megjegyezhető. Költségek tekintetében az ügyvédi költségekkel, alapítással kapcsolatos költségekkel és a vállalkozás törzstőke (alaptőke) költségével kell számolnunk. A cégalapítás menete, hogy először is az ügyvéd megszerkessze a társasági okiratot. Ezután 30 napon belül be kell jelenteni a társaság alapítását a székhely szerint illetékes cégbíróságnál egy formanyomtatványon, mellékletekkel együtt, amelyhez ügyvéd kell. Ez után rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton, az új cég adataival (adószám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel, esetleges közösségi adószám). Utána 8 napon belül bankszámlát kell nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetni. A számlanyitáshoz a pénzintézet elkészített létesítő okiratot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést kér tőled. A tényleges indulást követő 15 napon belül be kell adnod az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz.

8. Jelenleg álláskereső vagyok, vállalkozó szeretnék lenni, de a kezdéshez pénz is kellene. Hol kaphatnék valamilyen támogatást, és mik a feltételek?

A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak a személynek nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, illetve mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A támogatásnak különböző formái vannak: kamatmentes tőkejuttatás, szaktanácsadási költség átvállalása, vagy legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás. A támogatásokra pályázni kell. További tájékoztatásért keresse az Önhöz legközelebbi Kormányhivatalt.

9.  Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót?

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.
(Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/betegs%C3%A9g-eset%C3%A9n/t%C3%A1pp%C3%A9nz,-betegszabads%C3%A1g.html )

10. Mit nevezünk „atipikus” foglalkoztatásnak?

Az atipikus foglalkoztatási módok jellemzője, hogy eltérnek a tipikus (eddig közismerten napi 8 órás) jogviszonytól. Ilyen, a határozatlan idejű munkaszerződés alapján, napi kötött, napi 8 órás munkaidőben végzett munkától ELTÉRŐ, ún. „atipikus” foglalkoztatás: -a részmunkaidős foglalkoztatás határozott idejű munkaviszony -a munkavégzés behívás alapján távmunka, „home office” - a munkakörmegosztás bedolgozói munkaviszony -több munkáltatóval létesülő munkaviszony idénymunka -rugalmas munkaidő beosztás egyszerűsített foglalkoztatás, - az osztott munkaidős alkalmazás illetve alkalmi munka , munkaerő kölcsönzés
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony, a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya valamint a vezető állású munkavállalóval kötött munkaszerződések is ide sorolhatók.
Az atipikus foglalkoztatási módok jogi szabályozása is eltér a Munka törvénykönyvében leírt „általános” szabályoktól. Az atipikus munkaviszonyokat elsősorban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.] XV., a munkaerő-kölcsönzést pedig a XVI. fejezete szabályozza. Egyes atipikus jogviszonyokat máshol is említ a törvény.

11. Mennyi a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2020-ban?

2020. január 1-től a minimálbér összege 161.000 forint, a garantált bérminimum összege 210.600 forint. Minimálbér 2020 A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-től havibér alkalmazása esetén 161.000 forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbérének legkisebb összege (minimálbér): a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 161.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37.020 forint, napibér alkalmazása esetén 7.410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint lesz. Garantált bérminimum 2020 A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum havibér alkalmazása esetén bruttó 210.600 forint 2020. január 1-től. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállaló alapbérének (garantált bérminimum) legkisebb összege: a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 210.600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48.420 forint, napibér alkalmazása esetén 9.690 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 1.211 forint. Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni. 

12. Kisgyermekes anya vagyok, szeretnék minél több időt a gyermekemmel tölteni, és dolgoznék is, de nem 8 órában. Milyen foglalkozási formákat tudna ajánlani?

A munkaidőbeli rugalmasság az egyik legfontosabb eszköz a családbarát munkahely kialakításában. A rugalmas vagy mobil munkaidő azt jelenti, hogy a munkaórák felosztásánál a dolgozó és a vállalat érdekeit egyaránt figyelembe veszik. Létezhetnek fix idősávok, amikor az alkalmazottnak mindenképpen a helyén kell lennie, ezen túl azonban a munka kezdésének és befejezésének időpontja alkalmazkodik a dolgozó egyéb kötelezettségeihez, tevékenységeihez. A részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban a kisgyermekes anyák által kedvelt és használt forma. Idő és költségkímélő lehetőség még a távmunka, mely során a munkavállaló munkáját otthonról végezheti és havonta csak néhány alkalommal megy be a munkahelyére a feladatokat egyeztetni. (Lásd: 10. pont Atipikus foglalkoztatási formák)

13. Ha gyermeket vállalok, akkor milyen lehetőségeim vannak ellátások és munkajogi szabályok szempontjából? CSED, GYED, GYED extra, GYES...?

Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek? Családi pótlék - nevelési ellátás - iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási támogatás;
gyermekgondozást segítő ellátás 
- gyermeknevelési támogatás
Anyasági támogatás

Melyek a biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?
- táppénz
- gyermekápolási táppénz
- csecsemőgondozási díj 
- gyermekgondozási díj
- örökbefogadói díj
- gyermek után járó szabadság és pótszabadság.
- az apát megillető munkaidő kedvezmény

Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?
- családi kedvezmény
- családi járulék kedvezmény
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 
- gyermektartásdíj megelőlegezése
- étkezési térítési díjkedvezmény
- ingyenes tankönyvellátás

CSALÁDI PÓTLÉK
A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.
A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s a már nem tanköteles, de köznevelési (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A családi pótlékot a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekre tekintettel nem lehet megállapítani.
Milyen összegű a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 2020-ban?
A családi pótlék havi összege
- egygyermekes család esetén 12.200,- forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként  17.000,- forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett 
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,
  - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után  25.900,- forint,
- a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,
- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14.800,- forint.
A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300,- forint, vagy 25.900,- forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.
https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/csalad-ifjusagugy/gyermekek-utan-jaro-ellatasok




 

14. Tehet-e fel kérdést állásinterjún a munkáltató azzal kapcsolatban, hogy van-e gyermekem, illetve tervezek-e szülni a jövőben?

Nem, az ilyen jellegű kérdésfeltevést egyértelműen tiltja a jogszabály. Abban az esetben, ha a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatban kérdés hangzik el az interjún, majd a jelentkezés elutasításra kerül, és feltételezhető a két dolog közötti ok – okozati összefüggés, diszkrimináció gyanújáról beszélhetünk. Hasznos információk : http://www.egyenlobanasmod.hu/

15. Elbocsátottak próbaidő alatt, mert kiderült, hogy babát várok. Van-e lehetőségem bármit tenni?

Bár próbaidő alatt a munkaviszonyt indokolás nélkül bármelyik fél megszüntetheti, abban az esetben, ha alappal feltételezhető, hogy a felmondás a várandósság tényére vezethető vissza, jó alappal lehet jogi eljárást kezdeményezni a munkáltatóval szemben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság több hasonló ügyben döntött a kismama javára. Hasznos információk: http://www.egyenlobanasmod.hu/

16. Bölcsődébe adnám a gyermekem, hogy dolgozhassak. Mik a lehetőségeim?

A GYED mellett is igénybe vehető a bölcsőde, ami nagy segítség a többgyerekes családoknak, hiszen így vissza lehet menni dolgozni és egyúttal igényelni a bölcsődei ellátást is. Bölcsődébe három éves kor alatt járhat a gyermek, kivételes jogszabályban meghatározott esetben akár tovább is. A problémát csak az szokta jelenteni, hogy kevés a bölcsőde, és alacsony a férőhelyek száma. Nemcsak a szülő dönthet úgy, hogy a gyerek járjon bölcsödébe, hanem a védőnő, vagy az orvos is javasolhatja. A felvételhez kell az orvosi igazolás arról, hogy a gyerek alkalmas arra, hogy bölcsődébe járjon. Az a gyerek, akinek szülője dolgozik és még rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülnek, mindenképpen előnyt élvez a bölcsődei felvételkor. Nekik helyet kell biztosítani. Egyébként a bölcsődei ellátás jövedelmi viszonytól függetlenül vehető igénybe, de aki például egyedülálló, vagy szociális helyzete miatt nehezen tudja ellátni a kisgyermeket, annak különösen fontos a bölcsődei elhelyezés, és neki előnyben is kell lenniük a többi jelentkezővel szemben. Bölcsőde nem minden településen van, viszont ha a lakosok száma eléri a tízezret, akkor bölcsődét kell működtetni az adott helységben. A hetes bölcsődékben történő elhelyezést a szociális helyzet alapozza meg. Ahol tehát indokolt a heti max. 120 órás bentlakás, mert a gyerek ellátására otthon nincs lehetőség, vagy szellemi fejlődése a bölcsiben jobban biztosított, azokat hetes bölcsődében helyezik el. (Forrás: https://www.mixin.hu/magyarorszag/bolcsodei-ellatasra-vonatkozo-szabalyok )

17. Hogyan alakulnak ki a munkahelyi konfliktusok?

- Információ hiányából eredő konfliktusok
Információhiány, félreinformáltság, az információk eltérő értelmezése, a bizalom hiánya az egyes információkban, különböző nézőpontok a lényeges információkat illetően, az információk eltérő felhasználása az ítéletalkotásban.
- A viszonyrendszer konfliktusai
Erős negatív érzelmek, félreértések, sztereotípiák, ismétlődő negatív magatartás, rossz hatásfokú kommunikáció.
- Strukturális konfliktusok
Eltérő helyzetek, eltérő szerepek, felelősség, a földrajzi helyzet eltérései, egyenlőtlen hatalom, hatáskör, a javak egyenlőtlen birtoklása.
- Értékkonfliktusok
Eltérő értékrendek (jó, rossz, igazságosság stb.), eltérő világnézetek.
- Érdekkonfliktusok (zérus összegű játék)
Összeegyeztethetetlen szükségletek, versengés a szűkös erőforrásokért.

18. Hogyan kezeljük a konfliktust konstruktívan?

- Tudatosítsuk a konfliktus jellegét, fajtáját.
- Önismeret nélkül nehéz kezelni a nehéz helyzeteket!
- Ismerjük meg a konfliktuskezelési technikákat!
- Legyünk tisztában azzal, hogy ezek közül melyek a saját hatékony probléma megoldási mintánk, mintáink.
- Fontos, hogy képesek legyünk az értő figyelem használatára, az aktív hallgatásra!
- Fejlesszük folyamatosan önérvényesítési képességünket!
19. Mit jelent a háztartás vezetés?
Röviden a háztartási munkák tervezését, szervezését és nem utolsó sorban elvégzését, a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítását jelenti. Ide tartoznak az anyagi lehetőségek, árak, egészséges táplálkozás, esztétikus öltözködés, gazdálkodás, háztartási munka, jövedelem, ruházkodás, textil, tisztaság. 
A háztartásvezetési munkák tervezése és szervezése
Nagyon fontos, de talán a legfontosabb a háztartásvezetési feladatok ellátása folyamatában a tervezés. Ha mindent egyszerre el akarunk végezni, akkor semmit sem végzünk el megfelelően. Ide-oda kapkodunk, s a végén összekuszálódnak a feladatok. Ha a háztartási munkák végzését megtervezzük, több időnk marad családunkra, a gyermekekkel való foglalkozásra, mesélésre, sétákra, szórakozásra. Ezek pedig elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, egészséges élethez, a gyermekek megfelelő fejlődéséhez, a kikapcsolódáshoz, a regenerálódáshoz. 

Az az optimális, ha a háztartási munka közös feladat, minden családtagnak van meghatározott teendője. Ez már szervezési feladat, melyben a család minden tagja vegyen részt. Ha ez sikerül, akkor valóban marad elég idő egymásra, a család minden tagja feltöltődhet a szabadidős tevékenységekben, a gyermekkel vagy gyermekekkel közös játékban, esetleg sportolásban, kulturális programokban. 

21. Háztartás-gazdálkodás

A háztartás-gazdálkodás a család gazdasági tevékenységével összefüggő fogalom. Olyan tevékenység, amely a rendelkezésre álló erőforrásokat ésszerűen használja fel. A költségvetés készítése kapcsán a család összjövedelmét (bevétel) és összkiadását (kiadás) tervezzük meg adott időtartamra, általában 1 hónapra.
A kiadások összetétele
A kiadások tervezésénél a családok csak korlátozott szabadsággal rendelkeznek. Vannak rendszeres költségek, amik állandó kiadások, tehát mindenképp ki kell fizetni. Akik nem tesznek félre ezekre a kiadásokra, könnyen zavarba jöhetnek. Egy-egy alkalommal mindenkivel megtörténhet nem várt nagyobb kiadás, pl. betegség miatt. Ezekre a nem várt kiadásokra is tartalékolni kell.
Milyen állandó kiadások lehetnek? 

Lakás: akinek lakbére, törlesztése van. 
Fűtés, világítás, víz, csatorna, gáz, villany, közlekedés, óvodai díjak, adók, iskolai díjak, TV előfizetés, telefondíj, biztosítások (lakásra, értéktárgyakra, öregségre, életre).
Élelmiszerek, italok, mosó,- tisztítószerek, testápolási cikkek.

Ezekre a kiadásokra fordítják a családok a jövedelmük legnagyobb részét. Egyébre csak ezután gondolhatnak (nem rendszeres kiadások): ruházkodás, szórakozás, üdülés vagy utazás, nagyobb értékű áruk megvásárlása, készpénz megtakarítás. Csak a rendszeres jövedelem forrásra lehet számítani. A nem rendszeres jövedelem sok körülménytől függ és bizonytalan. 

A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. A családok többsége arra törekszik, hogy a rendszeres havi jövedelméből az állandó kiadásokon kívül a nem állandó kiadásokra, megtakarításokra vagy szabad felhasználásra valamennyi pénzt tartalékoljanak. Ezt nevezzük a nem állandó kiadásokra felhasználható jövedelem résznek.

Állandó kiadások

Azok, amelyeket minden körülmények között fedezni kell. Ezek között vannak havonta, kéthavonta jelentkezők, mégis állandó, kötelező kiadásoknak kell tekinteni őket. 

Változó kiadások

A változó kiadásokat további két csoportra osztjuk: 
az egyikbe soroljuk azokat, amelyek költsége nagyrészt tőlünk függ, amelyekkel esetenként takarékoskodhatunk (gépkocsi üzemanyag, villany és gázfogyasztás, telefonbeszélgetések)
a másik csoportba soroljuk az otthoni és a házon kívüli étkezést, a ruházkodást, a szórakozást, a háztartási vegyszereket, a kozmetikumokat, a bútorokat és általában a szolgáltatásokra fordított kiadásokat. Ebben a csoportban alapvető és nem alapvető szükségletek egyaránt előfordulhatnak.  
Ki kell emelni a csoportból az élelmezést, az étkezést. A kiadások között ez tekinthető a legkevésbé tervezettnek, vagy átgondoltnak. 




Nincsenek megjegyzések: