GYIK

1. Milyen irányba érdemes elindulni pályakezdőként?

Az első lépés az, hogy a „Mivel szeretnék foglalkozni?” kérdésre van-e válaszunk. Amennyiben nincs, erre a dilemmára kell megkeresni a jó ötletet, tervet. Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, mivel szeretnénk foglalkozni, érdemes szakember segítségét igénybe venni, aki a vágyak és a képességek alapján tanácsokat adhat, milyen területeken lenne érdemes próbálkozni, ahol esély van az örömteli munkavégzésre és a sikerességre. Abban az esetben, ha a cél, a terv már megvan a fejünkben, akkor a megfelelő munkahely megtalálása, vagy létrehozása a feladat. Fontos, hogy az álláskereső tudja azt, hogy milyen személyiségű és tudású munkaerőt keresnek az adott pozícióra, s hogyan tudja önmagát „eladni”. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az iroda@nbae.hu e-mail címen!

2. Mit tehetek, ha úgy érzem, hogy rossz pályát választottam?

Ha valaki úgy érzi, rossz pályát választott, pályamódosításra lehet szüksége. A pályamódosítást megelőzően azonban célszerű összegyűjteni a kapcsolódó információkat. Mindenekelőtt az önismeret, a pályaismeret és a munkaerőpiaci ismeret növelésére lesz szükség a döntés megfelelő előkészítése érdekében. Csak akkor tudunk felelős pályadöntést hozni, ha tisztában vagyunk saját igényeinkkel, elképzeléseinkkel, értékeinkkel, érdeklődésünkkel, képességeinkkel. Fontos továbbá, hogy jól ismerjük a választható pályák sorát és tisztában legyünk azzal, melyek az uralkodó munkaerőpiaci trendek amelyeket figyelembe kell venni pályadöntéseink meghozatalakor. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az iroda@nbae.hu e-mail címen!

3. Milyen egy hatékony önéletrajz?

A jó önéletrajz áttekinthető, jól strukturált, a fontos információk azonnal szem elé kerülnek. Nem szerencsés, ha tagolatlan, egybefolyó részekből áll a szöveg. A CV a "Személyi adatok", "Tanulmányok", "Szakmai tapasztalat", "Nyelvtudás", "Számítástechnikai ismeretek", "Hobbi" rovatokból áll. Az egyes blokkokat jól láthatóan különítsük el. Címünket vastag betűkkel szedjük, a betűtípusra is ügyeljünk. A cifra betűtípusokat inkább hagyjuk máskorra - a 12-es méretű "Times New Roman" vagy "Arial" az általánosan elfogadott. Általában az egy és két oldal közötti terjedelem számít elfogadottnak. Kézzel írott pályázati anyagokat csak akkor nyújtsunk be, ha ez a munkaadó kifejezett kérése. A cégek általában az egyenes karrierívet, egy-egy szakterület alapos ismerőit keresik. Szükségtelen megemlíteni a munkához nem kapcsolódó adatokat - például a családi állapotot, a gyermekek számát, olyan tanfolyamokat, amelyek nem kapcsolódnak a megpályázott szakterülethez. Ne mellékeljünk magánéleti vagy rossz minőségű fotót. Fordítsunk nagy gondot a helyesírásra, a félreütések, betűtévesztések elkerülésére, mert ez felületességet sugall. Az adatok, dátumok, legyenek precízek, leellenőrizhetőek. Amennyiben kreatív pozícióra jelentkezik, lehet a CV formabontó, nem hagyományos is, izgalmas, a figyelmet megragadó. Érdemes az interneten önéletrajz sablokon alapján dolgozni, azok struktúráját követni. Szakképzett munkatársaink szívesen segítenek, kérjen időpontot az iroda@nbae.hu e-mail címen!

4. Miben segíti a munkámat az egészséges önbizalom?

Volt-e már olyan tapasztalata, hogy egy helyzetben egy Önnél alkalmatlanabb jelentkezőt választottak? Egy ilyen tapasztalat nehezen feldolgozható fájdalommal jár, s bizony jó, ha el tudjuk kerülni. A kérdés az, hogy hogyan? Sok esetben nem a szakmai tudás hiánya az oka a sikertelenségnek, hanem valami más. Valami olyasmi, amit ma úgy szoktunk emlegetni, hogy valaki képes-e önmagát eladni? Ez egy olyan képességünk, amely szoros összefüggésben van az önbizalmunkkal. Az önbizalom nem egyéb, mint annak a tudása, hogy minden rendben van velünk, elégedettek lehetünk önmagunkkal. Megfelelő ismeretekkel rendelkezünk, alkalmasak vagyunk a pozícióra. Ez nem elbizakodottság, mindössze magabiztosság. Ennek a képviselése nem szégyelleni való, bár vannak, akik a magabiztosságot nem pozitív tulajdonságnak értékelik, de ez senkit ne ingasson meg, mert általában az önbizalommal nem rendelkező embereket zavarja mások határozottsága. Tehát az önbizalom egy pozitív személyiség vonás, amely segít bennünket abban, hogy céljainkat megvalósítsuk, életünket úgy éljük, ahogyan az számunkra a lehető legjobb. Önmagunkba vetett hitünk önmagunk elfogadásából táplálkozik. Ehhez ismernünk kell önmagunkat, pozitív tulajdonságainkat, nagyszerűségeinket, de tudnunk kell korlátainkat is, hogy jól pozícionáljuk magunkat. Ha mindezzel rendelkezünk, magabiztosan mehetünk állásinterjúra, s a határozottságunk, önmagunkba vetett hitünk garantálja, hogy komoly ellenfele legyünk bárkinek.

5. El tud-e menni állásinterjúra közfoglalkoztatott státuszú munkatárs?

A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás. A rendelkezés egyértelmű célja, hogy a közfoglalkoztatás ne konzerválja az álláskeresőket, lehetőséget biztosítson résztvevőinek, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállaljanak és az ehhez szükséges interjúkon megjelenjenek. (Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/el-tud-e-menni-allasinterjura-a-kozfoglalkoztatott )


6. Milyen vállalkozási formák léteznek?


Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás nagyon jó vállalkozási forma, ha valaki csak ki akarja próbálni üzleti ötletét és a vállalkozói életet, illetve ha nem számol nagyobb forgalommal és bevétellel. Természetesen bármekkora forgalmat el lehet érni, nincsen jogszabályi korlátja. Előnye, hogy szinte ingyen alapítható és elkezdhető. A tevékenység befejezése is egyszerű, az egyéni vállalkozást a vállalkozói igazolvány leadásával és az adóhivatalhoz beadott záró bevallással egyszerűen be lehet fejezni. Az egyéni vállalkozás legnagyobb hátránya, hogy saját vagyonával felel a tulajdonos és a megítélése is kevésbé jó, mint egy Kft-nek. Amint a forgalom is engedi, érdemes átváltani Kft-re. Betéti társaság Minimális alaptőke nélkül is lehet alapítani. Akik kisebb tőkeigényű és alacsony kockázatú, esetleg családi vállalkozásban gondolkodnak, azoknak érdemes lehet ezt választani. Legalább egy beltag és egy kültag szükséges a megalapításához. A beltag a vállalkozás kötelezettségeiért saját vagyonával is felel, a kültag pedig a vállalkozásba befektetett vagyona mértékéig. Korlátolt felelősségű társaság A Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Előnyként elmondható, hogy a tulajdonos nem felel teljes vagyonával a vállalkozásért (ha a törzstőke be van fizetve), és magasabb a közmegítélése (komolyabb cégnek tartják). Könnyebben eladható, illetve könnyebben vonhatók be partnerek, befektetők. Hátránya talán a nagyobb tőke előteremtése és a valamivel magasabb alapítási költség. (Forrás: http://www.vallalkozasinditasa.eu) Bármilyen cégformát is alapítanánk, érdemes előtte egy szakképzett adó- és jogi tanácsadót felkeresni kérdéseinkkel.

7. Mire van szükség hozzá és mi a menete a cégalapításnak?

A vállalkozási forma kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen céllal hozzuk létre a szervezetet (mi lesz a tevékenység, ahhoz kapcsolódóan kell-e bármit is engedélyeztetni, milyen bevételekkel, kiadásokkal számolunk, stb.), illetve, hogy az induláshoz milyen feltételek állnak a rendelkezésre. Bt. vállalkozási formát elsősorban kisebb tőkeigényű, alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. A Kft. jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Bármilyen tevékenységi körrel is kívánsz vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyike a javasolt. A cégalapítás során ügyelni kell arra, hogy olyan nevet válasszunk, ami még nincs használatban. A cégbíróság nem fogad el olyan neveket, amelyek a már bejegyzett cégnévtől csak rag, szám vagy toldalék által térnek el. Az eltéréshez legalább egy értelmes szó szükséges. A jó cégnév egyedi, figyelemfelhívó, könnyen megjegyezhető. Költségek tekintetében az ügyvédi költségekkel, alapítással kapcsolatos költségekkel és a vállalkozás törzstőke (alaptőke) költségével kell számolnunk. A cégalapítás menete, hogy először is az ügyvéd megszerkessze a társasági okiratot. Ezután 30 napon belül be kell jelenteni a társaság alapítását a székhely szerint illetékes cégbíróságnál egy formanyomtatványon, mellékletekkel együtt, amelyhez ügyvéd kell. Ez után rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton, az új cég adataival (adószám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel, esetleges közösségi adószám). Utána 8 napon belül bankszámlát kell nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetni. A számlanyitáshoz a pénzintézet elkészített létesítő okiratot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést kér tőled. A tényleges indulást követő 15 napon belül be kell adnod az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz.

8. Jelenleg álláskereső vagyok, vállalkozó szeretnék lenni, de a kezdéshez pénz is kellene. Hol kaphatnék valamilyen támogatást, és mik a feltételek?

A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak a személynek nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, illetve mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A támogatásnak különböző formái vannak: kamatmentes tőkejuttatás, szaktanácsadási költség átvállalása, vagy legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás. A támogatásokra pályázni kell. További tájékoztatásért keresse az Önhöz legközelebbi Kormányhivatalt.

9.  Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót?

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.
(Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/betegs%C3%A9g-eset%C3%A9n/t%C3%A1pp%C3%A9nz,-betegszabads%C3%A1g.html )

10. Mik azok a rugalmas foglalkoztatási formák?

A hagyományos (normál, kötött, tipikus) munkajogviszony határozatlan idejű, teljes munkaidős munkavállalói státuszt jelent, a munkaidő-beosztás kötött, a munkaidő egyenlően elosztott, a munkavégzés többnyire nappal, hétfőtől péntekig tart. Az ettől eltérő foglalkoztatási formákat atipikusnak hívják.

A) Határozott idejű munkaviszony (Mt. XV. fej. 83.) A munkavállaló és munkaadó megállapodnak a munkaviszony megszűnésének időpontjában és azt rögzítik a munkaszerződésben. A dolgozók számára tervezhetősége, a vállalkozások számára az elbocsátási költség minimalizálása miatt előnyös.


B) Távmunka (Mt. XV. fej. 87.)

Azért rugalmas munkavégzési forma, mert a teljesítés nem a hagyományos munkavégzési helyen történik, az információtechnológia-adta lehetőségek folytán. A távmunkás az, aki munkajogviszonyban áll oly módon, hogy munkaidejének legalább ötven százalékát a munkáltató fő telephelyétől távol tölti és munkájához számítógépet és telekommunikációs kapcsolatot használ.

Összességében számos előny és az új munkavégzési formából adódó nehézség kapcsolható hozzá, mind a munkáltató, mind a távmunkás számára.

Ha a munka informatikai eszközökkel végezhető, megfelelő határidők és teljesítési mutatók felállításával érdemes élni vele, mert a vállalkozás és az alkalmazott számára is költséghatékony. A vállalkozásoknál tapasztalható ódzkodás többnyire alaptalan.


C) Munkaerő-kölcsönzés (Mt. XVI. fejezet)

Kis- és középvállalkozásoknál kevésbé jellemző, de terjedőben lévő foglalkoztatási forma.

Háromszereplős foglalkoztatási forma: a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönbeadó vannak munkaviszonyban, és a tényleges munkavégzés a kölcsönvevőnél történik. Időszakos, szezonális, átmeneti munkavégzés esetén alkalmazzák, többféle módon. A munkaerő-kölcsönzés számos előnnyel és hátránnyal jár. Kedvező a kölcsönvevőnek, mert jelentős adminisztrációs tehertől, munkaügyi feladatoktól szabadul meg (azt a kölcsönbeadó vállalja); a foglalkoztatás nem bérköltség számára; rugalmas, termeléshez igazodó létszámot tud biztosítani; a munkavállalók gyorsan alkalmazkodnak; nem kell törődnie a kiválasztással, beillesztéssel; be nem válás esetén új munkavállalót kap; a munkavállalót idővel állományba tudja venni. D) Munkavégzés behívás alapján (Mt. XV. fej. 84.) E) Munkakör megosztása (Mt. XV. fej. 85.) F) Több munkáltató által létesített jogviszony (Mt. XV. fej. 86.) G) Bedolgozói jogviszony (Mt. XV. fej. 88.) H) Egyszerűsített foglalkoztatás (Mt. XV. fej. 89.) I) Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony (Mt. XV. fej. 90.) J) Vezető állású munkavállalóval fennálló munkaviszony (Mt. XV. fej. 91.) K) Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony


11. Mennyi a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2018-ban?


A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint. A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegeket tartalmazó rendelet a Magyar Közlöny 2016. évi 204. számában jelent meg.
Minimálbér 2018
2018. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén bruttó 138 000 forint. 2018. január 1-jétől a minimális hetibér 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6 350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint. Garantált bérminimum 2018
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 180 500 forintra emelkedett. 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér eseten pedig legalább 1 038 forint lesz a dolgozóknak kifizetendő bér összege. Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.

12. Kisgyermekes anya vagyok, szeretnék minél több időt a gyermekemmel tölteni, és dolgoznék is, de nem 8 órában. Milyen foglalkozási formákat tudna ajánlani?

A munkaidőbeli rugalmasság az egyik legfontosabb eszköz a családbarát munkahely kialakításában. A rugalmas vagy mobil munkaidő azt jelenti, hogy a munkaórák felosztásánál a dolgozó és a vállalat érdekeit egyaránt figyelembe veszik. Létezhetnek fix idősávok, amikor az alkalmazottnak mindenképpen a helyén kell lennie, ezen túl azonban a munka kezdésének és befejezésének időpontja alkalmazkodik a dolgozó egyéb kötelezettségeihez, tevékenységeihez. A részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban a kisgyermekes anyák által kedvelt és használt forma. Idő és költségkímélő lehetőség még a távmunka, mely során a munkavállaló munkáját otthonról végezheti és havonta csak néhány alkalommal megy be a munkahelyére a feladatokat egyeztetni. (Lásd: 10. pont Rugalmas foglalkoztatási formák)

13. Ha gyermeket vállalok, akkor milyen lehetőségeim vannak társadalombiztosítási ellátások és munkajogi szabályok szempontjából?

Nők esetében a munka törvénykönyve 24 hét szülési szabadságot biztosít, melyből négy hetet a munkavállaló kérelmére a szülés várható időpontját megelőzően kell kiadni. Ennek lejártát követően társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokra szerezhetnek jogosultságot (GYED-re a gyermek 2 éves koráig, GYES-re a gyermek 3 éves koráig), ezen ellátások igénybevételéig a munka törvénykönyve rendelkezései alapján a gyermek 3 éves korig fizetés nélküli szabadság igényelhető, mely alatt felmondási védelem áll az illető, de csak addig, amíg a fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi. (Forrás: http://www.hrsentinel.hu/main/gyik.html ) Részletesebb információkért, ügyintézésért keresse fel az Önhöz legközelebbi Kormányhivatalt.

14. CSED, GYED, GYED extra, GYES...? Mit is jelentenek ezek pontosan?

Anyasági támogatás
A szülést követően egyszer igényelhető, ha az anya legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. CSED (korábban TGYÁS)
A napi átlagkereset 7 %-a. Azok igényelhetik, akik a szülést megelőző 2 évben legalább 365 napnyi munkaviszonnyal rendelkeznek. A szülés előtt már 28 nappal megkezdhető a CSED folyósítása, mely egyébként a szülési szabadság 168 napjára jár. Minden kismama jogosult CSED-re a GYED előtt, a GYED pedig egészen addig nem igényelhető míg a CSED le nem jár, vagy az újszülött be nem tölti a 169. napot. GYED
Azoknak jár, akik a terhességük előtti két évben legalább 365 napot dolgoztak. A GYED-et a munkáltatónál szükséges igényelni. Ha viszont a kismama munkanélküli, akkor az álláskeresési járadék folyósítása alatt igényelhet CSED-et, majd GYED-et de ebben az esetben az álláskeresési járadék felfüggesztését kell kéri a munkaügyi központtól. Amennyiben a kismama már nem kap álláskeresési járadékot, de még mindig munkanélküli, akkor viszont nem igényelheti a CSED és GYED ellátásokat sem. A GYED számításának alapja a kismama jelenlegi munkabérének ( az igénylést megelőző 3. hónap utolsó napjától visszaszámított 180 nap) átlagbére. A GYED maximális összege az előző naptári évi napi átlagkeresetének 70%-a, de maximum az aktuális minimálbér kétszeresének 70 %-a. GYED Extra
2017-től a GYES és a GYED folyósítása mellett az anya újra munkát vállalhat gyermeke féléves kora után. A munkára nem vonatkozik semmilyen időbeli korlát, sőt nemkötelező a korábbi munkahelyen dolgozni. Testvér GYED/GYES
Testvér születése esetén két gyermek után kétszeres mértékű GYES vagy GYED, három gyermek esetén pedig háromszoros összegű GYED jár. Diplomás GYED
Az a kismama, aki két aktív félévet tud igazolni felsőfokú oktatási intézményben, diplomás GYED-re lesz jogosult, majd GYES mellett folytathatja tanulmányait. GYES
Az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: jelenleg 28.500 Ft/hó. Ez az összeg 2-3-4 ikergyermek esetén magasabb. A gyermek 3 éves koráig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén 10 éves koráig vehető igénybe. GYET
A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több kiskorút nevel és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti. Családi pótlék
Bármely szülő igényelhet, aki gyermeket nevel. Ez az állami támogatás minden magyar állampolgárságú szülőnek alanyi jogon jár. Ehhez a Magyar Államkincstár által kiadott hivatalos formanyomtatvány benyújtása szükséges. Ha a családi pótlékhoz szükséges jogosultsági feltételek fennállnak az igénylés időpontjában, akkor az igénylés dátumával megkapja a szülő a családi pótlékot, visszamenőlegesen csak két hónapra lehet azt igényelni. (Forrás: http://officina.hu/belfoeld/98-gyed-gyes-2017-kalkulator-diplomas-gyed-csed-igenyles-osszege-2017 )

15. Tehet-e fel kérdést állásinterjún a munkáltató azzal kapcsolatban, hogy van-e gyermekem, illetve tervezek-e szülni a jövőben?

Nem, az ilyen jellegű kérdésfeltevést egyértelműen tiltja a jogszabály. Abban az esetben, ha a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatban kérdés hangzik el az interjún, majd a jelentkezés elutasításra kerül, és feltételezhető a két dolog közötti ok – okozati összefüggés, diszkrimináció gyanújáról beszélhetünk. Hasznos információk : http://www.egyenlobanasmod.hu/

16. Elbocsátottak próbaidő alatt, mert kiderült, hogy babát várok. Van-e lehetőségem bármit tenni?

Bár próbaidő alatt a munkaviszonyt indokolás nélkül bármelyik fél megszüntetheti, abban az esetben, ha alappal feltételezhető, hogy a felmondás a várandósság tényére vezethető vissza, jó alappal lehet jogi eljárást kezdeményezni a munkáltatóval szemben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság több hasonló ügyben döntött a kismama javára. Hasznos információk: http://www.egyenlobanasmod.hu/

17. Bölcsődébe adnám a gyermekem, hogy dolgozhassak. Mik a lehetőségeim?

A GYED mellett is igénybe vehető a bölcsőde, ami nagy segítség a többgyerekes családoknak, hiszen így vissza lehet menni dolgozni és egyúttal igényelni a bölcsődei ellátást is. Bölcsődébe három éves kor alatt járhat a gyermek, kivételes jogszabályban meghatározott esetben akár tovább is. A problémát csak az szokta jelenteni, hogy kevés a bölcsőde, és alacsony a férőhelyek száma. Nemcsak a szülő dönthet úgy, hogy a gyerek járjon bölcsibe, hanem a védőnő, vagy az orvos is javasolhatja. A felvételhez kell az orvosi igazolás arról, hogy a gyerek alkalmas arra, hogy bölcsődébe járjon. Az a gyerek, akinek szülője dolgozik és még rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülnek, mindenképpen előnyt élvez a bölcsődei felvételkor. Nekik helyet kell biztosítani. Egyébként a bölcsődei ellátás jövedelmi viszonytól függetlenül vehető igénybe, de aki például egyedülálló, vagy szociális helyzete miatt nehezen tudja ellátni a kisgyermeket, annak különösen fontos a bölcsődei elhelyezés, és neki előnyben is kell lenniük a többi jelentkezővel szemben. Bölcsőde nem minden településen van, viszont ha a lakosok száma eléri a tízezret, akkor bölcsődét kell működtetni az adott helységben. A hetes bölcsődékben történő elhelyezést a szociális helyzet alapozza meg. Ahol tehát indokolt a heti max. 120 órás bentlakás, mert a gyerek ellátására otthon nincs lehetőség, vagy szellemi fejlődése a bölcsiben jobban biztosított, azokat hetes bölcsődében helyezik el. (Forrás: https://www.mixin.hu/magyarorszag/bolcsodei-ellatasra-vonatkozo-szabalyok )

18. Hogyan alakulnak ki a munkahelyi konfliktusok?

- Információ hiányából eredő konfliktusok
Információhiány, félreinformáltság, az információk eltérő értelmezése, a bizalom hiánya az egyes információkban, különböző nézőpontok a lényeges információkat illetően, az információk eltérő felhasználása az ítéletalkotásban.
- A viszonyrendszer konfliktusai
Erős negatív érzelmek, félreértések, sztereotípiák, ismétlődő negatív magatartás, rossz hatásfokú kommunikáció.
- Strukturális konfliktusok
Eltérő helyzetek, eltérő szerepek, felelősség, a földrajzi helyzet eltérései, egyenlőtlen hatalom, hatáskör, a javak egyenlőtlen birtoklása.
- Értékkonfliktusok
Eltérő értékrendek (jó, rossz, igazságosság stb.), eltérő világnézetek.
- Érdekkonfliktusok (zérus összegű játék)
Összeegyeztethetetlen szükségletek, versengés a szűkös erőforrásokért.

19. Hogyan kezeljük a konfliktust konstruktívan?

- Tudatosítsuk a konfliktus jellegét, fajtáját.
- Önismeret nélkül nehéz kezelni a nehéz helyzeteket!
- Ismerjük meg a konfliktuskezelési technikákat!
- Legyünk tisztában azzal, hogy ezek közül melyek a saját hatékony probléma megoldási mintánk, mintáink.
- Fontos, hogy képesek legyünk az értő figyelem használatára, az aktív hallgatásra!
- Fejlesszük folyamatosan önérvényesítési képességünket!

Nincsenek megjegyzések: