CSOK

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY (CSOK) KERESŐ
Csak írd be ebbe a tematikus keresőbe, hogy CSOK, és a legfontosabb információkat megtalálod a témában!

GINOP 3.3.3-17-2017-00054 "Digitális jólét megteremtésének segítése a Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesületével"

Az internetet egyre többen használják nap, mint nap a leghétköznapibb élethelyzetekben is. A magyar lakosságnak azonban még mindig jelentős hányada soha nem próbálta ki az internetet, így nincs személyes tapasztalata annak előnyeiről.

A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek már jelenleg is komoly lemaradásban vannak.
Az információkhoz való, gyakorlatilag korlátlan hozzáférés, az IKT eszközök és szolgáltatások igénybe vétele minden vonatkozásban javítja az érintettek életminőségét és munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeit. Sokan azonban ezt a helyzetet nem ismerik fel vagy nem látják akkora jelentőségűnek, ezért nem is tesznek semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.

A digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státuszú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait és életminőségét rontja, akik körében egyébként is a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

A digitális írástudás hiánya versenyhátrányt jelent és hozzájárul a hátrányos helyzet konzerválásához, hosszabb távon pedig elmélyítéséhez.

A digitális készségek fejlesztése ezért mind az oktatási rendszeren belül, mind a felnőttek körében alapvető versenyképességi kérdés; emellett jelentős esélyegyenlőségi és életminőségbeli tartalékokat rejt. A digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatóságát (és ezzel versenyképességét), életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a teljes digitális ökoszisztémára pozitív hatást gyakorol:

- a magasabb használati arányoknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami további fejlesztéseket tesz lehetővé;
- élénkíti a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, amivel további fejlesztéseket generál;
- ösztönzőleg hat az innovációra és a vállalkozói kedvre (startupok)
- növeli az IT szakmák iránti nyitottságot, s ezzel enyhíti a krónikus informatikus-hiányt;
- új befektetéseket vonz az országba;
- keresleti nyomást gyakorol az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szolgáltatások kínálatát és minőségét;
- javítja a közigazgatásban és a közszférában dolgozók digitális készségeit, ami hozzájárul a szolgáltatási színvonal további javulásához.

A lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internet-hozzáféréssel rendelkezők, illetve az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya.

A magukat rendszeres internetezőknek vallók körében is magas azoknak az aránya, akik csak kommunikációra, szórakozásra, vagy közösségi média és alkalmazások használatára korlátozzák tevékenységüket, de soha nem vesznek igénybe online szolgáltatásokat, nem használják az internetet például álláskeresésre, vásárlásra, elektronikus ügyintézésre.

Nemzetközi példákat nézve az internettől távol maradók bevonása leghatékonyabban a családi, baráti vagy munkatársi körben lehetséges. Ennek érdekében jöttek létre az úgynevezett közösségi internet hozzáférési helyek is,  amelyeknek célja, hogy a betérők helyben, közel, ismerős környezetben, helyi segítő közreműködésével ismerkedjenek meg a digitális világgal, a digitális szolgáltatásokkal.

A Kormány által kitűzött cél:

- a felnőtt lakosság körében 2016-ra a digitálisan írástudatlanok (azok akik még soha nem használtak internetet) aránya csökkenjen 40% alá, 2020-ig pedig 30% alá;
- 2016-ra a rendszeres internethasználat (azok, akik legalább hetente egyszer interneteznek) mutatója érje el a 65%-ot, a hátrányos helyzetűek esetében pedig az 50%-ot, 2020-ra pedig a 75, illetve 60%-ot;
- 2016-ra a felnőtt lakosság 50%-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat, 2020-ra a felnőtt lakosság 50%-a vásároljon online.

A projekt célja a digitális világtól ismeretek vagy motiváltság hiányában, illetve az újtól való félelem miatt elzárkózók "felrázása": minden aktív és potenciális munkavállalónak fel kell ismernie, hogy digitális felkészültség hiányában egyre kisebb esélye lesz a munkaerőpiacon. Továbbá az inaktívak és az idős korosztályok körében is tudatosítani szükséges a digitális írástudás elsajátításának  esélyegyenlőségi dimenzióját és életminőség-javító potenciálját. Mind a hazai kezdeményezések, mind a nemzetközi tapasztalatok azt jelzik, hogy csak szisztematikus beavatkozással, helyi szintű, integrált programokkal és a lemaradás valamennyi dimenziójára kiterjedő komplex szemléletmóddal lehetséges érdemi eredményeket elérni a felzárkóztatásban.

A jelen konstrukció célja ennek megfelelően országos és helyi szervezetek helyi szükségletekre építő projektjeinek támogatása annak érdekében, hogy a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba. A felhíváson támogatást elnyerő helyi és országos szervezetek központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett - a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő motivációs projektekkel vesznek részt.

Nincsenek megjegyzések: