ghghjhj

2016. április 2., szombat

"Az igazi tehetség tudja, mit akar" - beszélgetés Gyarmathy Éva pszichológussal


Mit tehetünk, ha felismerjük, hogy a gyerekünk tehetséges? Milyen hatással van a gyerekekre az iskolán kívüli tevékenység? Dr. Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa ad választ kérdéseinkre.

Sok gyerek jár magántanárhoz, különórákra akkor is, ha az iskolai anyagot remekül elsajátította. Szükséges ez a tehetség kibontakoztatásához?

Természetesen ideális esetben az iskolai tanítás sokféle gyerek számára nyújt képességeinek és érdeklődésének megfelelő kihívást. Elmondható azonban, hogy a tehetségesek számára az átlagos gyerekekre szabott környezet nem nyújt elegendő és megfelelő kihívást. Ezért mindenképpen szükséges a szokásos tanításon túl is teret adni a fejlődésre, amihez azonban nem feltétlenül kell különórákra járnia a tehetséges gyereknek. A családban, baráti körben számos lehetőség van mind a gondolkodás fejlesztésére, mind a stratégiai játékok, zenetanulás, érdeklődés kielégítésére, amik a tudomány és művészet különböző területei.

A tapasztalat szerint észreveszik-e a pedagógusok, ha egy gyerek tehetséges valamiben?

Az iskolában legtöbbször az iskolai tehetséget azonosítják a pedagógusok. Ők azok, akik a verbális és a matematikai-logikai területen kiemelkedők.

Az iskolapszichológus segítségével számos iskolában végeznek IQ-tesztet. Előfordul azonban, hogy az amúgy kiemelkedő intelligenciájú gyerek csak közepes tanuló. Miért van ez így?

Az iskolában elsősorban a motivációtól függ, mennyire lesz jó tanuló a gyerek. Persze az intelligenciatesztekben is motiváltnak kell lenni, de másképpen és csak rövid ideig. Az intelligenciatesztekkel nem lehet a tehetséget azonosítani, és az iskolai sikerességgel sem függ össze a tehetség. Mind az IQ-tesztek, mind az iskola az átlagra készült, és megbicsaklik a különlegeseken. Ezért egyik sem kifejezetten alkalmas a tehetségek felismerésére. A legjobb módszer a tehetségek fejlesztése és a tevékenység megfigyelése.


Az iskolán kívüli tevékenységeknek van-e hatásuk a személyiségfejlődésre?


Minden közegnek, amely körülveszi a gyereket, hatása van fejlődésére, így a személyiségének alakulására is. Kiváló személyiségekkel, példaképekkel találkozhat, és persze elrettentő példákkal is. Mindenképpen tapasztalatot jelent minden új helyzet. Ezek feldolgozása a fontos, és ebben a család tud partner lenni.

A szülő mit tehet, ha észreveszi, hogy a gyereke különlegesen kiemelkedő egy területen?

Nagyon lényeges, hogy a gyerektől ne teljesítményt, hanem a tevékenységet várja el a környezet. Az igazi tehetség nagyon tudja, mit akar, és bizonyos fokig öntörvényű. Az „átlag-tehetség" kicsivel nagyobb irányítást kíván, de ebben az esetben is az érdeklődésére tekintettel kell tevékenységeket választani. Egyébként ma már könnyebb helyzetben van a tehetséges gyerek. A Géniusz Projekt nyomán egyre több tehetségpont alakul, ahol a legkülönfélébb foglalkozásokra van lehetőség. A Magyar Géniusz Program egyik célja, hogy megalkossa a tehetségtérképet, mely egyszerre segítené a tehetséges gyermekeket, fiatalokat és szüleiket, pedagógusaikat abban, hogy lakóhelyük közelében is magas színvonalú tehetséggondozó intézményeket, jó gyakorlatokat találjanak érdeklődési területüknek illetve tehetségterületüknek megfelelően. Mentorokat is lehet találni, akik egyengetik a tanulás, fejlődés útját.

Minden szülőnek a saját gyereke a legokosabb, legszebb, legügyesebb. Hogyan lehet mégis kiszűrni, ha gyermekünk tényleg tehetséges valamiben?

Elsősorban az érdeklődése mutatja a gyerek képességeit és tehetségét is. Ha valamely irányban nagy érdeklődéssel, kitartóan tevékenykedik a gyerek, az biztos jele a fejlődési lehetőségnek, akár a tehetségnek is. Néhány esetben az is jellemző, hogy a gyerek nem marad meg ugyanannál a területnél, hanem egyiktől a másikig haladva, de mindig nagy intenzitással, kitartó érdeklődéssel fordul az éppen aktuális terület felé. Ettől sem kell megijedni, ez is a keresés és megismerési vágy jele.

Hány éves kortól lehet megkülönböztetni a kiemelkedő érdeklődést, tudást, képességet egy bizonyos területen?
Ahogy a gyereknek lehetősége van a világot felfedezni, így akár már 2-3 évesen. Ezért
is lényeges a tehetségfejlesztés szempontjából minél korábban minél változatosabb tevékenységekkel megismertetni a gyerekeket.

Érdemes-e terelgetni a gyerekeket egy bizonyos irányba azért, hogy egy adott tevékenységet szeressen is végezni?

Érdemes terelgetni egy kicsit, de ha nagy az ellenállás, semmiképpen nem jó erőltetni. Más területen is megjelenik majd a tehetsége, és ha maga választja, nagyobb erőfeszítéseket fog tenni érte.

Sokan félnek, hogy a gyerek a tehetségtől „más" lesz, kiközösítik majd. Mivel bátorítaná ezeket az aggódó szülőket?

Ez valóban nagyon nagy probléma. Ebben a kérdésben a társadalomnak van nagy feladata. Addig is a szülői elfogadás adhat a tehetségeseknek erőt. Ha a szülő el tudja fogadni, hogy a gyerek másmilyen, mint a szomszéd gyerekek, a barátok vagány vagy simulékony gyerekei, akkor mindent megadott, hogy a tehetséges gyerek a saját útját merje járni. A szülő nagyon meghatározza a gyerek értékeit, és ez a kérdés is ebbe tartozik.

Hogyan lehet a tehetséges gyerekből sikeres felnőtt?

Ha megtanulja, hogy a kihívásokat válassza. Ehhez az kell, hogy bízzon magában, ez pedig a szülők adhatják meg a gyereknek a beléje vetett hitükkel.

Nincsenek megjegyzések: